Láhnerné - Lucia Conchetti

Láhner György a komáromi 33. gyalogezredben szolgált. Felesége, Lucia Conchetti (1821-1895) olasz származású volt, a lombardiai Milánóban született. Láhner itáliai katonai szolgálata idején ismerkedett meg a rendkívüli szépségű lánnyal, akit 1839 novemberében a milánói San Alessandro templomban feleségül vett.

Ekkor Láhner 44, felesége 18 éves volt. Később egy leányuk született. Feljegyezték, hogy Lucia, olasz honfitársaihoz hasonlóan nem tudta helyesen kiejteni és alkalmazni a „h” hangot. Olasz származása ellenére, vagy épp amiatt, lelkes támogatója volt a forradalmi eseményeknek. Láhnerné 1848 őszén Budán jó barátságba került a Splény családdal, férjével ők győzték meg Splénynét, hogy a magyar ügy mellé álljon, és ő mutatta be nekik Görgei Artúr feleségét is.

Láhnert, aki a honvédség felfegyverzését irányította, aradi fogságában már 1849 augusztusában is látogatta felesége. Nemcsak urát látta el, hanem éhező társait is. Schweidel tábornok így vall erről: „Nyomban ezután az ő jó felesége, valóságos őrangyal, hozott nekem egy üveg magyarádi bort és három szál kolbászt, nagyon jól esett, szívből jövő köszönettel adóztam érte.”

Szeptemberben egyre gyászosabb hangulatban látogatta férjét, míg október 5-én Damjanichnéval, Lázárnéval és Vécseynével a börtönben megtudták a szörnyű hírt. Damjanichné szemtanúja volt a borzasztó búcsúzásnak, amikor Láhner elvált nejétől és ötéves gyermekétől. Lucia lelkileg összetörve Damjanichné kocsiján távozott kislányával. Láhner, miután neje elment, fuvoláján Donizetti Lammermoori Luciájából a haldokló Edgár búcsúáriáját játszotta. A kivégzés után Csernovich Péter Láhner holttestét is megvette a hóhértól, így őt is Damjanichcsal együtt temették el.

Lucia leányával egy ideig Aradon maradt, Damjanichné édesanyjánál kapott szállást, aztán Makón lakott a Návay családnál, és többször megszállt régi barátai, Splényék budai villájában is. Előfordult, hogy nevével visszaéltek. Egy 50 év körüli hölgy, aki honvédözvegynek adta ki magát, először Splényéktől lopott, később pedig Bécsben tűnt fel, ahol Láhnerné megbízottjának tüntette fel magát, és ajándékokat csalt ki a jóhiszemű emberektől.

Láhnerné élete második felében visszaköltözött Olaszországba, sokáig levelezett még magyar barátaival, míg 1895. augusztus 12-én meghalt Collecampigliban, Varese mellett. Ott is temették el a masnagói temetőben. A temetőt néhány éve felszámolták, és a vértanú özvegyének sírját nem sikerült megmenteni.