Gróf Batthyány Lajos
A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jäger, éljen a haza!"
Az ország egyik legrégibb és leggazdagabb családjának a sarjaként született. Az 1840-es évek közepétől a főrendi ellenzék elismert vezetője volt, aki Kossuthnál is radikálisabb hangot ütött meg, ha az ország önrendelkezéséről volt szó. 1847-től ő volt az ellenzéki párt elnöke. 1848. március 17-én István nádor miniszterelnökké nevezte ki. A dinasztiával szemben képes volt az ország érdekeit képviselni.
A magyar alkotmányosság érdekében radikális lépésekre is kész, de csak a törvényesség betartásával és betartatásával. 1848. szeptember 11-én lemondott, mert úgy látta, hogy az áprilisi törvények szellemében már nem lehet megoldani Ausztria és Magyarország konfliktusát. 1849 januárjában békekövetként érkezett Windisch-Grätzhez, de a tábornagy még magánemberként sem volt hajlandó fogadni őt.
Ezután Deák Ferenc a menekülésre bíztatta Batthyányt, ki erre nem volt hajlandó. 1849. január 8-án letartóztatták és hadbíróság elé állították. A hadbíróság végül 1849. augusztus 30-án kötél általi halálra ítélte, de az ítéletet csak október 5-én közölték Batthyányval, aki a kivégzést megalázónak találta, ezért egy a felesége, Zichy Antónia által becsempészett tőrrel, a kivégzés előtti éjszaka öngyilkosságot kísérelt meg, de életben maradt.
A tőrrel nyakon szúrta magát, ezért az akasztás lehetetlenné vált. A helyi parancsnok saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta az ítéletet, ami miatt Haynau idegrohamot kapott. Kivégzésekor a gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jäger, éljen a haza!"
Batthyány periratait a Monarchia felbomlásáig zárolták, titkos letétként bécsi archívumokban őrizték: G.L.B. szignókkal jelezve. Rehabilitálása jogi értelemben a mai napig nem történt meg, az ellene hozott halálos ítéletet nem semmisítették meg. Formálisan napjainkig bűnösnek számít. „Viam meam persequor” (Saját utamat járom). Noha jelentős részben családja rangjára, nevére, ősi hagyományaira támaszkodott, mégsem a Batthyányak évszázados jelmondatát használta („Hűséggel és bátorsággal”), hanem sajátot választott; ez volt a pecsétnyomójába is vésve. Ezzel egyrészt családján belül is megkülönböztette önmagát, másrészt politikai értelemben is próbálta a saját útját járni, mint ahogy tette is kivégzéséig.
Rádióspot:
