Az agglegények: Aulich Lajos és Török Ignác

Aulich Lajos, a legidősebb tábornok volt, aki már a napóleoni háborúkban is részt vett. A szabadságharc téli hadjáratában hadosztályparancsnokként, a tavaszi hadjáratban a II. hadtest vezetőjeként tűnt ki. Magyarul nem tudott, de katonaként és hadügyminiszterként is megállta a helyét, még az osztrák hadbíró is csak dicsérni és méltatni tudta: „Csak azt a megjegyzést nem hallgathatom el, hogy olyan kiváló emberek, mint például Aulich vádlott úr, hogy tévelyedhettek el ennyire”- írta előterjesztésében Haynaunak. Az aradi börtönben mindvégig önmaga maradt, szerény, határozott és nyugodt, bár nem voltak kétségei a véget illetően. Hosszú katonaévei alatt nem nősült meg, így agglegényként lépett a bitófa alá.

Török Ignác mérnökkari akadémiát végzett, és a magyar nemesi testőrség erődítési tanára volt Bécsben. Igen szelíd, visszahúzódó embernek ismerték. Komárom parancsnokaként, valamint erődítési munkák tervezőjeként és irányítójaként szolgálta hazáját. Aulich Lajoshoz hasonlóan agglegényként várta Aradon az ítéletét. Nyugodt lelkiismeretét mutatja, hogy utolsó éjszaka egy francia hadmérnök szakkönyvét olvasta. Halálakor 54 éves volt a tábornok, búcsúlevelet nem ismerünk tőle.