Damjanich János

Temesőr, 1804. december 8. - Arad, 1849. október 6., honvédtábornok.

Szerb nemzetiségű családból származott, apja katonatisztként szolgált a császári-királyi hadseregben. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legkiválóbb tábornoka, számos győzelem fűződik a nevéhez.

1848 áprilisáig Temesváron szolgált, ahonnan Haynau altábornagy Olaszországba vezényelte egy szóváltás miatt. Hamarosan visszaérkezett Magyarországra, és a honvédsereg szervezésekor, 1848 júliusától már őrnagyi rangban szolgált.

Részt vett a híres fehértollas szegedi 3. honvédzászlóalj felállításában és kiképzésében. Kiváló parancsnok volt, katonái rajongva szerették, zászlóalja - a „fehértollasok" - a szabadságharc egyik leghősiesebb egysége volt. Decemberben kapta meg a tábornoki rangot, ekkor a bánsági hadseregben szolgált. 1849 márciusától a 3. hadtest parancsnoka lett.

A tavaszi hadjárat több jelentős ütközete fűződik a nevéhez. A szolnoki ütközet megnyeréséért 2. osztályú katonai érdemrenddel tüntették ki. Győzelmet aratott még Hatvannál, Isaszegnél és Vácnál. Április 28-án ideiglenes hadügyminiszterré nevezték ki. Július 27-től az aradi vár parancsnoka lett. augusztus 17-én a cári csapatok előtt tette le a fegyvert.

Utolsó előttiként került rá sor a kötél általi halálra szánt kilenc vértanú közt, legendássá vált végső szavai: „Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!"

Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra 
Damjanich Emíliának vigasztalásul

Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. 

Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél. Atyám, a csatákban és ütközetekben - Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni - dicsértessék a Te neved mindörökké! 

Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! 

Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! 

Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. 

Ámen.

Menü

Főoldal 2013.

Főoldal 2012

Főoldal 2013

Főoldal 2014

Főoldal 2015

Főoldal 2023

Navigáció